magyar szentek és boldogok

és napjaik

A magyarok Nagyasszonya: Szűz Máriaszt.istvan_felajanlja_a_koronat_benczur_gyula_szt.i.b..jpg

Élete:

Az Újszövetség szerint 

„A názáreti szűz, kinek neve Mária” az evangéliumokban először élete nagy fordulópontján kerül említésre, amikor angyali üdvözletben részesül, és megtudja, hogy gyermeket fog szülni, akinek Jézus lesz a neve. Az evangélisták, amikor nyilvánvalóan Jézus Krisztusról írnak, Mária jelenlétét is fontosnak tartják leírni, amelyben azt érzékeltetik, hogy Mária Jézust sok esetben kísérte.

  • Mária ott van Jézus első csodatételénél, a kánai menyegzőn: „menyegző lőn a galileai Kánában; és ott volt a Jézus anyja” (Jn 2,1)
  • az emberek tudnak róla: „fölemelvén szavát egy asszony a sokaság közül, monda néki: Boldog méh, a mely téged hordozott” (Lk 11,27)
  • a háttérben kíséri Jézust: „Ímé a te anyád és a te testvéreid ott kint keresnek téged.” (Mk 3,32), illetve „ A te anyád és atyádfiai künn állnak, téged akarván látni.” (Lk 8,20) De Jézus magához közelebb állóknak nevezi azokat, akik a tanításait hallgatják és megtartják, mint a földi anyját. "Ő pedig felele nékik, mondván: Ki az én anyám vagy kik az én testvéreim? Azután elnézvén köröskörül a körülötte ülőkön, monda: Ímé az én anyám és az én testvéreim. Mert aki az Isten akaratát cselekszi, az az én fitestvérem és nőtestvérem és az én anyám." (Mk 3,33-35)
  • ott van a kereszt alatt: „A Jézus keresztje alatt pedig ott állottak vala az ő anyja, és az ő anyjának nőtestvére; Mária, a Kleopás felesége, és Mária Magdaléna.” (Jn 19,27)

az apoflik iratokban

Mária születését és gyermekkorát csak apokrif források[3] mondják el. Édesanyja Anna volt, édesapja Joákim. Egész idősek voltak, mikor Isten megajándékozta őket Máriával.220px-szent_istvan_felajanja_magyarorszagot_szuz_marianak.jpg

Bővebben:hu.Wikipedia.org/wiki/Magyar_szentek_és_boldogok_listája

uj.katollikus.hu/adattar.php?=37

Magyar szentek és boldogok ünnepe:Nov.13.

röviditések: Szent:Szt.             Boldog:B.

Keresztény Szentek:asztrik2.jpg

Szt. Asztrik(?-1036/39)                 Nov.13.

Eredeti neve Radla volt, így a kutatók cseh vagy horvát származást tulajdonítanak neki. Magdeburgban együtt tanult Szent Adalberttel, 992-995 között pedig ő látta el a brewnomi apát tisztségét. Egy évvel később Adalberttel együtt jött Magyarországra, ahol a pannonhalmi ncés kolostor apátja lett. 999-ben Szent István t küldte Rómába II. Szilveszter pápához követségbe. Ő hozta el a koronát Istvánnak, valamint az apostoli áldást és a keresztet is a koronázáshoz Magyarországra. A pannonhalmi kolostor az ő közbenjárására kapta meg ugyanazokat a jogokat, mint Montecassino. Életében az apáti cím mellet kalocsai püspök, esztergomi érsek, illetve később kalocsai érsek lett. Szent hírében halt meg Kalocsán. Több híres legenda fűződik a nevéhez. Kiemelkedik közülük egy halott feltámasztása, de nevezetes arról is, hogy a magyar érsek szó az ő nevéből származik.             

220px-szt-adalbert.jpg

Prágai Szt. Adalbert(956-Pomeránia,997)                               Ápr.23.

A cseh származású Szent Adalbert szülei fogadalmat tettek, hogyha megszűnik gyermekük rossz egészsége, akkor felajánlják Istennek. Adalbert fiatalon lett Prága püspöke, de 988-ba n otthagyta a helyét, mert hiábavalónak látta lelkipásztori munkáját az adott körülmények között. Eredetileg Jeruzsálembe készült, de Rómában megállt, ahol négy éven keresztül visszavonult életet élt egy kolostorban. Visszatérésekor Magyarországon Szent István királyt ő részesítette a bérmálás szentségében. Maga többször járt Géza fejedelem udvarában, s szívélyes kapcsolatot alakított itt ki. Adalbert társai, tartva III. Ottó ellenpártjának a bosszújától, Magyarországra jöttek, ahol Pannonhalmán Géza fejedelem, majd Szent István támogatásával monostort építettek. Szent Adalbertet 997-ben miseáldozat közben ölték meg a pogány poroszok, akik közé téríteni ment. Több lándzsaszúrással kivégezték, majd lefejezték. Testét előbb a gnieznoi katedrálisban, majd 1036-ban Prágában temették el.

pragai_szent_agnes.jpg

Prágai Szt. Ágnes(Prága,1205-Prága,1282)                        Jún.8.

III. Béla király leányának, Konstancának és I. Ottokár cseh királynak a leánya. Első vőlegénye, Henrik sziléziai herceg fiatalon meghalt. Apja három tekintélyes jegyest is szerzett neki, köztük az özvegy II. Frigyes császárt, amikor azonban Ottokár váratlanul meghalt, Ágnes felbontotta eljegyzését a császárral és a prágai szegénynegyedbe költözött, ahol ferences szellemben szerzetesi közösséget hozott létre néhány társával. Levelezett Szent Klárával, aki öt nővért küldött neki Assisiből. Ágnes példája nagy hatású volt, több cseh arisztokrata leány követte a példáját. Jótékonykodó cselekedeteivel hamar népszerűvé vált. Tisztelete halála után nem sokkal kialakult Csehországban és Magyarországon egyaránt.
II. János Pál pápa avatta szentté 1989. november 12-én.

Zomborhegyi Szt. Benedek(?-kb1013)                                Júl.17.

Boldog Mór írta meg a két híres zoborhegyi remete történetét, akiket az első magyar szenteknek tekinthetünk. Zoerard-András és tanítványa, Benedek az isztriai Pola környékéről származtak. Nyitra városába kerültek ahol a Szkalka-hegy barlangjában folytattak remete életet. A legenda szerint ,,Zosimos apát szabályait követték", azaz a korai keleti kereszténység szigorú, de bensőséges szellemében élték mindennapjaikat. Válogatott sanyargatásokkal gyötörték testüket, hogy lelkük minél tisztábban szállhasson Isten felé. Fejük fölé például abroncsot tettek, amelyre négy követ helyeztek, hogy el ne aludjanak imádkozás közben. Barlangjukat tüskékkel bélelték ki.
András halála után Benedek még három évig élt, amikor rátámadtak a rablók és megölték. Testét a Vágba hajították, ahol egy évig feküdt. A teste tökéletes épségben volt még ekkor is. A remeték kultusza hamar elterjedt a Felvidéken. Az 1020-as években már ebbe kapcsolódott bele Mór, amikor megírta legendájukat.

szent_besztered.jpg

Szt. Beszteréd(?-Pest,1046)                                              Nov.14.

Szent Gellért vértanútársai voltak. Beszteréd nyitrai-, Szent Bőd (Buldus) egri-, Szent Beneta veszprémi püspök volt. Életükről sajnos szinte semmit sem tudunk, csak vértanúságukról, amit Szent Gellért mellet szenvedtek el. Szent Bődöt megkövezték és ledöfték, Szent Beszterédet halálosan megsebezték úgy, hogy harmadnap belehalt a sebeibe. Tiszteletük a középkorban elterjedt volt Szent Gellértével együtt, Szent Beszteréd tisztelete az esztergomi főegyházmegyében különösen élénk volt egészen a XX. századig.

Szt. Bonifác(?Csehország-Magyarország,1007)                 Nov.13

Valószínűleg cseh származású volt, Szent Asztrikkal jött Magyarországra. Ő lett a pannonhalmi bencés kolostor apátja. 1004 körül Alsó-Magyarországon térített a pogány magyarok között. Halálával kapcsolatban nem tisztázott teljesen, hogy magyar pogányok, vagy külhoniak által szenvedett vértanúságot. Tiszteletét a középkori bencések terjesztették el.   

Szt. Bőd (Buldus)(?-Pest,1046)                                          Nov.14  

Szent Gellért vértanútársai voltak. Beszteréd nyitrai-, Szent Bőd (Buldus) egri-, Szent Beneta veszprémi püspök volt. Életükről sajnos szinte semmit sem tudunk, csak vértanúságukról, amit Szent Gellért mellet szenvedtek el. Szent Bődöt megkövezték és ledöfték, Szent Beszterédet halálosan megsebezték úgy, hogy harmadnap belehalt a sebeibe. Tiszteletük a középkorban elterjedt volt Szent Gellértével együtt, Szent Beszteréd tisztelete az esztergomi főegyházmegyében különösen élénk volt egészen a XX. századig.

Szt.Beneta (?-Pest,1046)                                                   Nov.14

Szent Gellért vértanútársai voltak. Beszteréd nyitrai-, Szent Bőd (Buldus) egri-, Szent Beneta veszprémi püspök volt. Életükről sajnos szinte semmit sem tudunk, csak vértanúságukról, amit Szent Gellért mellet szenvedtek el. Szent Bődöt megkövezték és ledöfték, Szent Beszterédet halálosan megsebezték úgy, hogy harmadnap belehalt a sebeibe. Tiszteletük a középkorban elterjedt volt Szent Gellértével együtt, Szent Beszteréd tisztelete az esztergomi főegyházmegyében különösen élénk volt egészen a XX. századig.

1. Szt .Dávid skót király(1084-Carlisle,1153)                    Máj.24.

A Szent István rokonságából külföldre került, magyar származású Skóciai Szent Margitnak a fia. A különböző csoportok között zajló, többnyire igen véres trónharcoknak köszönhetően csak negyven évesen lett övé egész Skócia. Hűségesküt fogadott Matildának, a saját unokahúgának, aki az angol trón örököse lett, Matildot azonban elűzték, ezért az országa függetlenségét meg tudta tartani. A skót egyház szervezetében külön hierarchiát hozott létre uralkodása alatt, valamint helyreállította a glasgow-i püspökséget és négy új püspökséget is létrehozott. Ezen kívül számtalan kolostort alapított. Formálisan ugyan nem avatták szentté, népe és a skót egyház azonban a mai napig akként tiszteli és a "jó király" névvel illeti

szent_erzsebet.jpg

Árpád-házi Szt.Erzsébet(Sárospatak,1207-Marburg,1231)    Nov.19

Sárospatakon született 1207-ben. Szülei II. András magyar király és Meráni Gertrúd voltak. Apja Moráviai Hermann türingiai grófnak szánta feleségül, ezért gyermekkorától Türingiában nevelkedett, ahol sok negatív élmény érte. 1216-ban meghalt a még gyermek jegyese, ezért a másodszülött Lajossal kelt egybe 1221-ben, aki jól viselte Erzsébet hosszú és szigorú böjtjeit, élénk temperamentumát, önmegtartóztatását és a gyakori jótékonykodásait. Házasságukból három gyermek született: Hermann, Zsófia és Gertrúd. 1227-ben meghalt Lajos az V. keresztes hadjáratban. Erzsébet ekkor visszavonult Eisenbachba, ahol a ferences szerzetes, Marburgi Konrád lett a lelki vezetője. Ahogy a legendája mondja: "Itt lemondott a saját akaratáról és a világ minden pompájáról...", maradék vagyonából menhelyet alapított a szegényeknek, ahol társaival nagy odaadással ápolta őket egészen haláláig.
1235-ben megtörtént szentté avatása, hiszen még életében elhíresült szentsége. A kanonizáció után maga II. Frigyes tette rá császári koronáját, amikor az oltárra helyezték. Tisztelete és kultuszhelye a világ minden részén hamar elterjedt és azóta is töretlen.

Portugáliai Szt. Erzsébet(?1277-Estremoz,1336)  júl.4.

Árpád-házi Szent Erzsébet másodfokú unokahúga, II. Endre király dédunokája, nevét a szentté avatott nagynénjéről kapta. Apja, Aragóniai Péter király, a portugál trón várományosához, Déneshez, adta feleségül, akivel a házassága nem volt zavartalan. Férje gyakori kicsapongásait Erzsébet alázatos szívvel tűrte, s folyamatosan imádkozott a férje megtéréséért, sőt odáig is elment jóságában, hogy a király törvénytelen gyermekeit is szeretettel nevelte. Akkor sem hagyta el férjét, amikor az egy távoli faluba száműzte. A halálos ágyán a király magához rendelte feleségét, aki szorgalmasan ápolta, s elérte, hogy súlyos bűneit teljesen megbánva hagyta el a földi életet.
Özvegyként Erzsébet szétosztotta vagyonát a szegények és a kolostorok között, ő maga pedig belépett a ferences harmadrendiek közé. A halálos ágyán az örökfogadalmat is letette, azért csak ekkor, mert korábban akadályozta volna a jótékonykodásban a szegénységi fogadalom. Sírjánál folyamatosak voltak a csodás gyógyulások. VIII. Orbán pápa 1626-ban avatta szentté.

szent_gellert.jpg

Szt. Gellért(Velence(olaszország)kb.980-Buda,1046)         Szept.24.

Velencei gazdag patrícius család sarja az egyik legismertebb magyar szentünk. Apja a Szentföldön halt meg, a kisfiút pedig a szerzetesekhez adták, s a velencei bencés Szent György-monostor apátja lett. A Szentföldre indult, de egy vihar miatt Isztriában kötött ki. Innen Pécsre, majd Székesfehérvárra került, ahol Szent Istvánnal és Szent Imre herceggel is közeli kapcsolatban állt, s a ,,liliomos szent hercegnek" később ő lett a tanítója. Majdnem tíz évig remetéskedett a Bakonyban, ahol több művet is írt, amelyekből sajnos csak egy maradt ránk, a Deliberatio.
Szent István 1030-ban Gellértre bízta a csanádi püspökség vezetését. István halála után megtagadta a szolgálatot Aba Sámuelnek, s megjövendölte bukását, a pogánylázadást és a saját vértanúhalálát is egyben. Az 1046-os pogánylázadás alkalmával jóslata beigazolódott: több társával egy taligán a mélybe taszították, ahol szörnyethaltak. 1083-ban Szent László avatatta szentté. Maradványait Csanádra vitték, ahol nagy kultusz alakult ki körülötte, több csodát is feljegyeztek a sírjánál. 

Szt.Günter(Kafenburg?955.körül-Prága,1045.Okt.9.)         ((Okt.9.))

Boldog GizellánakSzent István király hitvesének rokona volt, élete első 50 évében tanulatlan katona. 1006 februárjában lépett be a niederaltaichi bencés monostorba, vagyonáról pedig lemondott a göllingeni monostor javára. 1008-ban a szerzetesi közösség helyett a remeteséget választotta a bajor erdőkben. Missziós tevékenységre is vállalkozott Magyar- és Csehországban. Szent István valószínűleg Gizella királyné tanácsára hívta magyar földre Güntert. 1015-ben vagy 1016-ban jött először hazánkba. István király az ő kezdeményezésére alapította meg a bakonybéli remeteséget, ahová hét évre Szent Gellért is elvonult. Günter később, aggastyánként még II. Konrád tanácsadójaként működött. Kilencvenéves korában halt meg, 1045október 9-én. Testét a Prága melletti Břevnov -kolostorban temették el.

kassai_vertanuk_09.jpgGrodecz Menyhért(kassai vértanú)(Cieszyn1588-Kassa,1619)  Szept.7.

Grodecz Menyhért középiskolai tanulmányait Bécsben a jezsuitáknál végezte, itt lépett a jezsuita rendbe, majd Jindřichův Hradecen (Henrichsgrätz) retorikát tanult és nyelvtant tanított. 1603-tól noviciátusát Brünnben töltötte. 1610-ben fejezte be filozófiai tanulmányait Prágában. Ezt követően nyelvtant tanított Kłodzkoban1614-ben pappá szentelték. Prágába kerül, ahol a szegény diákok otthonának igazgatója. A harmincéves háború elején a cseh rendek kiutasították Csehországból a jezsuitákat. Grodecz Menyhértet Kassára helyezik, ahol a helyőrség szláv és német híveit bízzák rá.

1619szeptember 6-áról szeptember 7-ére virradó éjszaka Pongrácz Istvánnal és Kőrösi Márkkal együtt megkínozták, majd megölték, miután nem adta fel hitét.

Grodecz Menyhért boldoggá avatása után, mely 1905-ben X. Piusz által történt, szülővárosában Cieszynben a Szent Magdolna templomban kápolnát emeltek neki.

Grodecz Menyhértet szentté II. János Pál pápa avatta 1995-ben a kassai repülőtéren Pongrácz Istvánnal és Kőrösi Márkkal együtt


Szt. Hedvig Lengyel királynő(1374.febr.18-Krakkó,1399.júl.17)   Júl.18

Nagy Lajos magyar és lengyel király leányát négy éves korában Habsburg Vilmossal jegyezték el, mivel neki szánták a magyar trónt is. De a király halála után a trón Máriára szállt, ezért Hedvigé lett a lengyel trón. A lengyelek nem akarták Habsburg Vilmost királyukként, ezért elűzték. Az országot azonban keletről a pogány litvánok serege fenyegette, így kapóra jött, amikor fejedelmük, Jagelló László 1386-ban házasságkötési ajánlattal jelentkezett Hedvig udvarában, ami persze feltételezte ő és népe áttérését a keresztény hitre. Hedvig ebben Isten akaratát látta, s beleegyezett az új házasságba azzal a feltétellel, hogy a Szentszék kimondja előző házassága érvénytelenségét. Ez meg is történt, sőt IX. Bonifác pápa elfogadta a keresztszülői felkérést is a királyi pártól.
Szent Hedvig lett a litvánok keresztény hitre térítésének igazi pártfogója, aki az üdvöt és a kegyelmet hangsúlyozta férje meglehetősen világias, erőszakos módszereivel szemben. Szorgalmazta, hogy az áttérni nem akaróknak ne vegyék el a jószágaikat, hangsúlyozva, hogy: "Ha vissza is adtuk javaikat, ki fogja visszaadni elsírt könnyeiket?..." Szorgalmazta a meggyőzés elvét a kereszteléseknél, illetve a litván papság kiművelését. Prágában 1397-ben kollégiumot alapított litván teológusok számára is. Krakkóban noviciátust alapított, és elérte a pápánál a teológiai fakultás megindítását.
Szentség hírében halt meg 1399-ben. Közeli szenttéavatását a lengyelek annyira biztosra vették, hogy a krakkói Wavel katedrális oltára alá temették, nem a kriptába, ahová a királyokat szokták. Bár a kanonizáció még sokáig váratott magára, töretlen volt tisztelete, s mindenhol szentek társaságában, szentként ábrázolták. Szentté azonban csak 1997-ben avatta II. János Pál pápa, aki korábban még bíborosként a boldoggáavatásán is szorgoskodott.

283px-sztimremariaremete.jpg

Szt.Imre herceg(Székesfehérvár,kb.1007-Veszprém,1031)    Nov.5.

Szent István király és Boldog Gizella királyné másodszülött fiú gyermeke a keresztségben apai nagybátyjától kapta a Henricus-Emericus nevet, amiből magyarosan Imre lett. A szent Árpád-házi herceg bátyja, Ottó korai halála után trónörökös lett. Tanítóról szülei Szent Gellért személyében gondoskodtak, akitől a hét év szorgalmas tanulás alatt nem csak a középkori iskolafokozatokat sajátította el, de megtanult latinul és valószínűleg egy kicsit németül is. Isten - Imre imáit meghallgatva - a legkedvesebb áldozatnak a szüzességet jelölte meg, amit Imre boldogan ajánlott fel.
A tanulás befejezése után a szülei hitves után néztek, de a kiválasztott személyét és nemzetiségét nem ismerjük. Szent Imre házasságkötése után részt vett az ország dolgaiban, ő lett az ország nyugati részein letelepedett ruszok parancsnoka, valamint aktívan részt vett apja hadjárataiban. Egyes történészek azt is valószínűnek tartják, hogy ő nyerte meg II. Konrád ellen a győri csatát.
Éjjelente gyakran kilesték, hogy odaadóan zsoltárokat énekelt, vagy sokáig a feszület előtt térdepelve imádkozott. Apja neki írta a híres Intelmeket, melyben a nyugati mintájú királytükröket követve uralkodási tanácsokkal látja el az ifjú Imre herceget. Szent István az itt írottak szerint is benne látta életművének folytatóját. Ezt bizonyítja, hogy 1031-ben királlyá akarta koronáztatni. A koronázási előkészületek közben jött a fájdalmas hír: Szent Imre herceget vadászat közben egy vadkan halálra sebezte.
Imréről valószínűleg még apja életében elhíresült szentsége, amelyet a következő évtizedek csak egyre erősebben tápláltak, így 1083-ban Szent László király az apát és fiát együtt emelte oltárra. Tisztelete a mai napig töretlen, örök példaképe a magyarságnak, kiváltképp a magyar ifjúságnak.

szentimreszuleivel.jpg

szentek04.jpg

1. Szt István király(Esztergom,969-Székesfehérvár,1038.aug.15)  aug.20

Szent István király a magyar szentek sorában az első helyen áll. Apostoli szent királyunk teremtette meg Magyarországot mint szuverén, független államot, s ő vezette be a magyarságot a keresztény népek közösségébe, kijelölve országának helyét és útját is a keresztény Európában.
Vajk néven látta meg a napvilágot, Géza nagyfejedelem egyetlen fiaként. Legfiatalabb éveit még pogányságban töltötte, de 973-ban, mások szerint 974-ben, apja megkereszteltette fiát, aki a keresztségben az István nevet kapta az első keresztény vértanú után. A hagyomány szerint Szent Adalbert keresztelte és bérmálta az ifjú Vajkot, tanítója is ő volt, s ő közvetített az István és Gizella bajor hercegnő között 995-ben létrejövő házasságban is.
Apja Istvánt jelölte ki utódjául, de a nagyfejedelem halála után meg kellett küzdenie idősebb rokonával, Koppánnyal a főhatalomért. 1000-ben II. Szilveszter pápától koronát és áldást kért. Az államszervezet létrehozása után nagy erővel látott hozzá a térítés munkájához. A tíz egyházmegye létrehozásán kívül apátságokat emelt az ország nyugati részén. Nevéhez fűződik több bencés apátság megalapítása is. Bár István Rómához igazodott, minden vallási kérdésben nagyfokú türelemmel viseltetett a görög rítus iránt is - a bazilita monostorok zavartalanul működhettek uralkodása alatt. 1018 körül megnyitotta az utat a jeruzsálemi zarándokok előtt, Jeruzsálemben bencés kolostort, Rómában zarándokházat, Bizáncban templomot építetett a magyar zarándokoknak. 
Élete végére mind a két trónörököst, Ottót és Szent Imrét elvesztette, így nőági rokonát, Orseolo Pétert tette meg utódjának. Szent István király tisztában volt felelősségével és annak jelentőségével, hogy hatalmát Istentől kapta. Ennek jele volt, hogy évente egyszer a templomban letette az uralkodói hatalmát, mintegy visszaadva azt Istennek. 
1038-ban halt meg Szűz Mária mennybemenetelének napján, miután halálos ágyán felajánlotta az országot a Szentséges Szűznek. Testét a székesfehérvári koronázási bazilikában helyezték el.

Kultusza már I. András alatt nagy volt, I. László király avatatta szentté 1083-ban, fiával Imrével, Gellért püspökkel, valamint Zoerard-András és Benedek remetékkel együtt. 1686-ban Buda visszafoglalásakor az egész Egyházra kiterjesztették ünneplését. A világegyház augusztus 16-án ünnepli, a magyar egyház augusztus 20-án mint Magyarország fővédőszentjét, amihez a Szent Jobb ereklye tisztelete is kapcsolódik.kapisztran.jpg

Kapisztrán Szt. János(Capestrano,1386-Újlal,1456)   Okt.23.

Apja német származású volt, de ő már a dél-itáliai Capestrano városában született. Jogot tanult, fiatalon Perugia bírája, majd kormányzója lett, s minden jel arra mutatott, hogy szép világi karriert fog befutni, amikor is egy háborúban fogságba esett. A tömlöcben értelmetlennek tartotta az egész eddigi életét, ezért kiszabadulása után a ferences rend szigorúbb irányzatához csatlakozott. Úgy gondolta, hogy Istennek tervei vannak vele.
Fáradhatatlanul hirdette a pápaság krisztusi alapítását, az ún. "láthatatlan Egyház" létét, a hit, és az Egyház egységét, valamint felemelte a szavát a különféle eretnekségek ellen is, különösen a huszitizmus ellen. Az útjait sok gyógyulás kísérte és nagyhatású szónoklataira sokan hagyták ott az eretnek szektákat, illetve álltak be a ferences harmadrendbe.
Kapisztrán Szent János a frankfurti birodalmi gyűlésen szólalt fel először Magyarországért, kiemelve, hogy a nyugati kereszténységnek segítenie kellene ezt az országot, mert így Európát is védelmezik. 1452-ben látogatott először hazánkba. A következő évben Bizánc elesett, mivel egy szövetséges hadsereg létrehozása nem sikerült, III. Calixtus pápa keresztes hadjáratot hirdetett meg, amelynek megszervezése, Carvajal bíborosra és Kapisztrán Szent Jánosra várt. 1456. április 15-én indult el Budáról a had, amely Hunyadi János seregével egyesülve kivívta a híres nándorfehérvári diadalt. III. Calixtus pápa még a hadjárat ideje alatt elrendelte a déli harangozást és az Úrangyala elimádkozását Magyarország győzelméért Kapisztrán Szent János még abban az évben, október 23-án meghalt. 1622-ben boldoggá, 1690-ben pedig szentté avatták.

szent_kinga.jpg

Árpád-házi Kinga(Esztergom,1224.Márc.5.-Ószandec,1292.Júl.24.) Júl.24

IV. Béla királyunk leánya tizenöt évesen lett lengyel királyné Boleszláv krakkói herceg hitveseként, miután férjét királlyá választották. A királyi pár örökös tisztasági fogadalmat fogadott Kinga hatására és kifejezett kérésére. Szent Kinga nagy mértékben hozzájárult az ország gyarapításához, hozományát (40.000 aranymárka) a tatárok elleni védelemre szánta. Az 1241-42-es tatárjárás után a királyné több adománnyal is hozzájárult az újjáépítéshez. 1249-ben hazalátogatott, hogy atyja segítségét kérje Lengyelország számára. Körútja során a máramarosi sóbányában kérte atyját, hogy adjon sótömböket a lengyelek számára. Atyja ezt a kérését teljesítette, s Kinga a birtokbavétel jeléül az aknába dobta a gyűrűjét, amelyet két évvel később találtak meg a lengyelországi Wielickában, amikor megnyitották az ottani aknát.
Kinga sok templomot, kolostort építtetett, valamint gondoskodott felszerelésükről is, ezek közül talán a legjelentősebb az Ószandecban alapított ferences kolostor, amely Közép-Európa kulturális központjává nőtte ki magát. Férje halála után klarissza apáca lett, a temetésen már aző ruhájukban jelent meg. Vagyonát szétosztotta a szegények között, s visszavonult az ószandeci kolostorba, ahol perjelnővé választották. Élete hátralevő részét az imaélet elmélyítése, illetve a folyamatos alamizsnálkodás és betegápolás kísérte végig. 1292-ben halt meg. 1690-ben boldoggá avatták, majd 1999-ben II. János Pál pápa szentté avatta.

Kőrösi Márk(kassai vértanú)(Körös,1589-Kassa,1619.szept.7.) Szept.7.


Gimnáziumi tanulmányait a bécsi jezsuita kollégiumban végezte, majd a gráci egyetemre ment teológiát tanulni. A zágrábi egyházmegye kispapjaként a római Collegium Germanico-Hungaricum kötelékébe lépett. Tanulmányai befejeztével Pázmány Péter esztergomi érsek 1616-ban előbb a nagyszombati gimnázium igazgatójának hívta meg, két évvel később esztergomi kanonokká és komáromi főesperessé nevezte ki. Kassára azért küldték el, hogy az egykori abaszéplaki bencés apátság birtokait kezelje. Ezek a birtokok ugyanis az esztergomikáptalanhoz kerültek.

1619szeptember 6-áról szeptember 7-ére virradó éjszaka Pongrácz Istvánnal és Grodecz Menyhérttel együtt megkínozták, majd megölték, miután nem adta fel hitét.

Szentté Kőrösi Márkot II. János Pál pápa avatta 1995-ben a kassai repülőtéren Pongrácz Istvánnal és Grodecz Menyhérttel együtt.

Az esztergomi főszékesegyázban külön oltára van, ahol ereklyéit is őrzik a Szent Jobb korábbi ereklyetartójában


220px-426px-san_luigi_di_toulouse_pierodellafrancesca.jpg

Toulouse-i Szt. Lajos(Bringnoles,1274.febr.-1297.aug.19.)  aug.19

V. István magyar király, Mária nevű leányának, aki szicilíai királynő lett, volt a fia Lajos. A királyi udvar- atyja szabadon engedése fejében - túszul adta Lajost Barcelonába 1288 és 1295 között. Itt elhatározta, hogy végképp szakít a világi élettel és belépett a ferences rendbe. Hamar kiváló teológussá vált, aminek köszönhetően Toulouse érseke lett. Már életében szentként tisztelték, ezért halála után viszonylag hamar, 1317-ben oltárra is emelték. Ezt még megélhette anyja is.

szent_laszlo_332_20110105224642_700.jpg1. Szt. László király(Lengyelo.,1046.jún.27-Nyitra,1095.júl.29) Jún.27

Szent László - Szent István mellett - a magyar uralkodói eszmény egyik legtökéletesebb kifejezője, a kereszténység következetes védelmezője és terjesztője, aki a legkeményebb csatában is tudott nemeslelkű lenni, s akiről egyszerre mondták, hogy "lovagkirály" és hogy "szent". Atyjának, I. Béla királynak a vitézséget, míg anyjának, a lengyel Richezának a vallásos lelkületet köszönhette.
László még hercegként tért haza lengyel száműzetéséből, hogy bátyját, Gézát támogassa I. Salamon király ellen, biztosítva maguknak ezzel a dukátust.László herceg Salamon uralkodása alatt a kerlési csatában tüntette ki magát először, amikor a betörő fekete kunokat sikeresen kiverte az országból és még az egyik menekülő kun vezértől is visszaszerezte az elrabolt magyar leányt. Ez a hőstette még életében nagy dicsfénnyel övezte fel t. A pártoskodásban még többször is Géza mellé állt a harcban, amíg uralomra nem segítette. Bátyja halála után,1077-ben lett a király.
Uralkodása alatt egyaránt törekedett az ország külső és belső gyarapodására, valamint annak egységére is. A királyságába betörő besenyőket, úzokat, kunokat többször is kiűzte, nem egyszer felkínálva nekik a lehetőséget, hogy térjenek keresztény hitre és telepedjenek le. 1091-ben birtokba vette Horvátországot és az egykori Moesia egyik részét dinasztikus jogon, lévén az özvegy horvát királyné a testvére volt, s László segítségét kérte. Sűrű háborúzásai okán s a legtöbb csoda a hadakozó királyt kísérte: üldöző ellenség elől menekülve a szikla meghasad előtte, éhező katonái táplálására szarvasbikák jelennek meg, imájára víz fakad a sziklából, ellensége elé dobott pénzei kővé változnak stb.
László a magyar egyházat, ahol tudta, erősítette, több apátság és püspökség alapítása fűződik a nevéhez, uralkodása idejében tudott csak elterjedni a káptalani és a főesperesi szervezet is. Adományaival buzgón segítette a templomokat. 1083-ban ő avatatta szentté István királyt, fiát Imre herceget, Gellért püspököt, valamint Zoerard-Andrást és Benedek zoborhegyi remetéket. Neve komolyan felmerült a készülődő I. keresztes hadjárat egyik vezéreként, amit az 1095. július 29-én bekövetkezett halála hiúsított meg.
Testét először Somogyváron, később Váradon helyezték nyugalomra. Itt évszázadokon keresztül töretlen volt a kultusza, nem csak a gyógyulni vágyók jöttek ide, de sokan vitás ügyeiket is itt intézték el, a szent sírjánál, illetve itt tettek többen is fogadalmi esküt. Szent László király halála után többször is megjelent népe között és csodát tett ott, ahol a legnagyobb volt a szükség. Magyar katonáknak pedig a tömegei mentek csatába "Szent László, segíts!" felkiáltással egészen a II. világháborúig.

Skóciai Szt. Margit (1047 - 1093)                                    Nov.16.

Szent Margit 1047-ben született Reskán. Atyját, a száműzött trónörököst 1057-ben hazahívták, így vitte magával feleségét Ágotát, s gyermekeit is, akik itt születtek: Krisztinát, Edgárt és Margitot. Edmundot hazatérte után megtették királynak, de néhány év múlva meghalt. A halála után támadt trónviszályban rövid ideig fia, Edgár uralkodott, de Hódító Vilmos hadai elől menekülnie kellett Skóciába.
Skóciában "Véreskezű" Malcolm uralkodott ebben az időben, aki kegyetlen irtó hadjáratot folytatott atyja gyilkosa, Macbeth hívei ellen. Malcolm megkérte Margit kezét, amire anyja bíztatására igen mondott. Margit királyné megváltoztatta az udvar durva szokásait. Ő hivatta össze a skót egyház zsinatát, ahol teológiai kérdésekhez is hozzászólt. Sok templomot és kolostort emeltetett, s nevéhez fűzik az irtó hadjárat befejezését is. Szent Margit minden angol királynő anyja lett azáltal, hogy leánya, Matild Hódító Vilmos fiához, I. Henrikhez ment feleségül. Halála után szinte azonnal szentként kezdték tisztelni, ünnepélyes szentté avatása 1261-ben történt. Maradványait a reformáció alatt Spanyolországba menekítették, ma az Escorialban nyugszanak.

szent_margit_dvd_borito_291x493_256_20090908185256_715.jpg

Árpád-házi Szt. Margit (1242 - 1270)                                    Jan 18

Édesapja IV. Béla, a "második honalapító", édesanyja Laszkarisz Mária bizánci hercegnő volt. Amikor a királyi pár a tatár seregek elől menekült, a szülők végső szükségükben a születendő gyermeket Istennek ajánlották, hogy segítse őket a tatárok elleni küzdelmükben. A legendaírók ezért Margit felajánlásával látják igazolva a tatárok kivonulását az országból, illetve a nagykán halálát.
Szent Margitot már három évesen átadták a veszprémi domonkos nővéreknek, ahol a Katalin-kolostorban Margit nevelője Boldog Ilona és Olimpyades nővér volt, akiktől a, misztikus jámborságot, Szűz Mária bensőséges szeretetét, a szenvedő Krisztus iránti teljes odaadást, valamint az állandó vezeklő szellemet tanulta. Béla király leánya számára kolostort építtetett a Nyulak szigetén. Itt tette le a fogadalmat 1254-ben Szent Margit.
A 12 éves leány teljesen tudatában volt annak, hogy mire kötelezi az eskü. Kétszer is lett volna lehetősége, hogy Rómától felmentését kérje szent fogadalma alól - két nagy politikai előnyökkel járó házasság miatt -, ám Margit mindkettőt határozottan visszautasította.
Elsődleges volt számára, hogy mennyei Hitvese előtt megfeleljen, ezért tartotta meg a szigorú szabályokat, sanyargatta magát és ápolta legnyomorúságosabb betegeket. Nem szerette, ha királylányként kezelték. Isten megajándékozta a jövendőmondás tudományával, amellyel atyját is segítette diplomáciai gondjaiban. Amikor úgy érezte, hogy élete végéhez közeledik, megjósolta halála óráját is. 1270. január 18-án halt meg annak a tudatnak a derűjével az arcán, hogy odaát már várja mennybéli jegyese.
Szentté avatását már 1276-ban elkezdték, amire csak 1943-ban került sor.

Árpád-házi Szt. Piroska (1080 - 1143)                            Aug.13.

Szent László és a sváb származású Adelhaid királyné leánya, aki apja halála után sokáig Könyves Kálmán király udvarában élt. 1105-ben jegyezte el a bizánci trónörökös, Ioannés Komménos. A házasság megkötéséhez át kellett térni Piroskának az orthodox hitre, amelyben az Irén nevet kapta. Szent László leánya jó császárnő és hűséges, segítő hitves lett, aki buzgó és lelkiismeretes az állam ügyeiben, mégsem harácsoló, mint ahogy oly sokan az elődjei közül. A keresztény hit igazságait szemmel tartotta mindenkor. Férjével ő alapította a konstantinápolyi Pantokrator monostort, mozaikképét pedig a Hagia Sophia őrzi a mai napig. Sűrűn fogadott szentföldi zarándokokat, küldötteket magyar földről, soha nem fordított hátat a hazájának, többször közvetített a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom között. Halála után az orthodox egyházban szentté avatták.

Pongrácz István(kassai vértanú)  


Az ősi magyar Pongrácz család leszármazottja, mely a XIII. században érkezett Magyarországra feltehetőleg Csehországból.

Pongrácz István tanulmányait a kolozsvári jezsuita kollégiumban kezdte. 1602-ben szülei és rokonai tanácsa ellenére belépett a jezsuita rendbe. Próbaidejét Brünnben töltötte. Később Prágában és Laibachban filozófiát tanult. Egy ideig Grazban és Klagenfurtban tanított és tanult. 1615-ben elvégezte a teológiát, majd Grazban pappá szentelték. 1615-ben jezsuita kollégiumot alapított Homonnán1619-ben a rend provinciálisa Kassára küldte, hogy segítse a város rekatolizációját.

Az 1619szeptember 6-áról szeptember 7-ére virradó éjszaka Kőrösi Márkkal és Grodecz Menyhérttel együtt megkínozták, majd megölték, miután nem adta fel hitét. II. János Pál pápa avatta szentté őket 1995-ben a kassai repülőtéren.


zoerard_benedikt.jpgSzt. Zoerard-András

Boldog Mór írta meg a két híres zoborhegyi remete történetét, akiket az első magyar szenteknek tekinthetünk. Zoerard-András és tanítványa, Benedek az isztriai Pola környékéről származtak. Nyitra városába kerültek ahol a Szkalka-hegy barlangjában folytattak remete életet. A legenda szerint ,,Zosimos apát szabályait követték", azaz a korai keleti kereszténység szigorú, de bensőséges szellemében élték mindennapjaikat. Válogatott sanyargatásokkal gyötörték testüket, hogy lelkük minél tisztábban szállhasson Isten felé. Fejük fölé például abroncsot tettek, amelyre négy követ helyeztek, hogy el ne aludjanak imádkozás közben. Barlangjukat tüskékkel bélelték ki.
András halála után Benedek még három évig élt, amikor rátámadtak a rablók és megölték. Testét a Vágba hajították, ahol egy évig feküdt. A teste tökéletes épségben volt még ekkor is. A remeték kultusza hamar elterjedt a Felvidéken. Az 1020-as években már ebbe kapcsolódott bele Mór, amikor megírta legendájukat.

Bővebben:hu.wikipedia.org /wiki/Kategória:magyar_boldogok

200px-szekesfehervar_puspokkut3.jpg

Budhista Szentek: 220px-korosi_csoma_sandor.jpg

Kőrösi Csoma Sándor                                                         

(Csomakőrös,1784.márc. 27. –Dardzsiling,1842.ápr.11.)


1784március 27-én szegény sorsú székely kisnemesi család hatodik gyermekeként megszületett Csoma Sándor. (Egyes források (Szilágyi Ferenc kutatásai) szerint 1787-ben született.) Édesapja Csoma András határőr katona, édesanyja 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 9
Tegnapi: 8
Heti: 31
Havi: 160
Össz.: 21 829

Látogatottság növelés
Oldal: Hogyan működik a HuPont.hu weboldalszerkesztő és honlap?
magyar szentek és boldogok - © 2008 - 2024 - magyarszentek.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »